A karácsonyi őrületnek hála, kissé késve, de végre itt a WANTED következő cikke, ami igazából ugye az első érdemi darab, a bemutatkozások után.. ;) 

 

Moon & Cal

 

Cal

 

Egészségtelen mértékű kihívásra vágysz? Szereted leküzdeni az életben felmerülő akadályokat? Csak a játék élvezetéért játszol, nem pedig azért, hogy nyerjél? Akkor Marcus ideális mester lesz számodra (és számunkra is). Legalábbis ezt sugallja a neten található, szinte összes Marcus FAQ és Tactica. A Voodoo Dr. Moreau-ra már akkor felfigyeltem, amikor elkezdtünk játszani anno a starter-csapattal, ugyanis egy haverunk vele indult több - kevesebb sikerrel (leginkább kevesebbel). - Itt jegyezném meg előre is hogy tudom, az első magyar Malifaux versenyt Marcus nyerte meg, gondolom azért mert nem jelent meg más játékos. - Mivel Arcanistokkal kezdtem a játékot, és beütött a hörcsögeffektus (ergo gyűjteni KELL a frakciót, oda kell tenni a polcra a drágaszágot), előre rettegtem attól a pillanattól amikor lezárásképpen jönnek a vadállatok.

 

Szerencsére a WANTED-ra készülvén elmerültem a Marcusról szóló cikkek óceánjában. Az official fórumon elindult egy Team Marcus kezdeményezés, érdekes módon ott a beszámolók alapján már nem tűnik annyira játszhatatlannak a mester. Sok helyen panaszkodnak a “teszterek” az alapdoboz tartalmára, a mestert érintő vádak leginkább innen erednek, ugyanis az alapdoboz nem túl kompetitív. Mivel Marcus legnagyobb erőssége az, hogy akármelyik beastet fieldelheti plusz költség nélkül, ez érthető is, mivel leginkább Siluridokkal, Nigth terrorokkal, Shikomével, Molemenekkel és Raptorokkal szeretnénk futtatni a beastmastert, azokat a doboz viszont nem tartalmaz. A piszok.  Ezt alaposan megrágva és jól megfontolva be is rendeltük az alapdobozt (éljen a magyar virtus!), és mellé egy Jackalope blistert, mert régi vágyam kifesteni vérespofájú húsvétinyúlnak, meg amúgy Marcus totemje, és emellett valószínűleg a legidegesítőbb minion Malifaux történetében. Moon rendelt Siluridokat is, de nyilván azért mert retteg a Jackalope-omtól.

 

Itt jegyezném meg, hogy miért választottuk Marcust. Tökéletes mester lesz ugyanis a tandemben íráshoz, hiszen én a Guild - Arcanist vonalon játszom, Moon pedig Resser - Neverborn. Marcus szinte mindenhonnan hozhat Beasteket, így meg tudjuk osztani a blistereket, sőt, egészen más perspektívából tudjuk tesztelni a mestert. Én majd futtatom a jó öreg legtáposabb Arcanist frakcióval, viszonylag moderált számú beasttel. Marcus papíron eddig egy “hit and run” típusú mesternek tűnik, viszonylag sok és szerteágazó képességgel, egyfajta polihisztorként. Ha tényleg így fog funkcionálni, akkor megfelel mellé majd a legtöbb Arcanist minion, mert a frakcióban szinte mindenki túlspecializált. Ezt segít majd kiegyensúlyozni Marcus, mint Jack-of-all-trades. Így látatlanban és a FAQ-ok elolvasása után a következőket szeretném beszerezni Marcushoz:

 

 

- Marcus (nyilván nélküle problémás lenne a játék)

- Jackalope (mert vicces, occo, feltámad és kellenek a nyúlontúl poénok)

- Kaeris (mert táp és gyors, gyilkolászni kell, és amúgy is ő az új Von Schill, ráadásul nem kopaszodik és jobbak a mellei. :P)

- Student of Conflict (mert Marcus és Kaeris így tápabb lesz)

- Sabertooth (gyilkolászni)

- Siluridok (objective grabbernek)

- Molemenek (megvédeni Marcust és Objektívákat)

- Waldgeist (erdős terepekre igen jó, amúgy szart sem ér)

- Desperate Merch. (mindenhol megéri az árát)

- Soulstone Miner (Objective grabbernek főleg, de gyilkolászni is jó)

- 2 Gunsmith (gyilkolászni)

- és majd ha megjelenik, a Mauler, mert az egy kib@szott hatkarú tüskés medve, szóval kell.

 

Őket majd szépen le is tesztelem a Mester mellett így lesz jó sok minitactikám. Mivel már kb a 2/3-a meg is van a listának, nem lesz nehéz ezt összehozni :). Shikome nem kell mert inkább fieldelem a virslistálról megmaradt húscsücsköt egy 30mm base-n, mint azt a modellt (igen, mert igénytelenül ocsmány és emellett nem is szép). A mestert sajnos tesztelnem még nem sikerült mivel még nincs, de az előszóként szolgáló cikket sikerült olvasható méretűre dagasztani remélem. Marcus élménybeszámolója a következő két hétben várható. Remélem :D

 

Moon

 

Mivel Cal már olyan szépen megoldotta a bevezető azon részét, hogy a közvélemény szerint hol is helyezkedik el Marcus Malifaux mestereinek csípésrendjében, így én arra nem is vesztegetnék több szót. A másik, ami miatt sokan leírják Marcust, az az, hogy első pillantásra ő tűnhet a szerepjátékok és/vagy a mitológia világából kilopott szokványos druidának, aki a kerekerdő lágy ölén simizgeti az aranyos kisállatok buksiját. Jobban utánaolvasva kiderül, hogy ehelyett sokkal inkább amolyan őrjöngő pszichopata típus, aki folyamatosan azon fáradozik, hogy az innen-onnan összefogdosott torz testű életveszélyes vadállatokat miként lehetne még torzabb testűvé és életveszélyesebbé tenni. Ez ugye már sokkal jobban illeszkedik Malifaux általános szellemiségéhez.
A magam részéről Marcus iránt a megjelenő egyre több ötletes, és jól kinéző beast modell miatt kezdtem érdeklődni. A pontot az i-re a silurid csodaanyu tette fel, amikor olvastam róla éreztem, hogy nekem kell ilyen. 
Marcus futtatásában tehát én fogom intézni a vendégjátékosok szállítását főként  resurrectionist (ahonnét a nagyrésze már megvan) valamint  neverborn  (ahonnét pedig már első körben berendeltem a siluridokat) oldalról, a mercenaryken majd megosztozunk, mint a jó kisgyerekek.
A fentieken túl az első cikkben eredetileg a már meglévő beast modellek rövid leírásán kívül az alapdoboz figuráinak kinézetéről, összállíthatóságáról és esetleg festhetőségéről terveztem volna értekezni. Mivel a  cikk írásakor még nincs a kezünkben az alapdoboz, így az utóbbi nem teljesen lehetetlen, hogy nehézségekbe ütközne, maradjunk tehát az előbbinél.

 

Night terrors

Night terrorsHogy az éj sötét és tele van iszonyattal azt Malifauxban is jól tudják, ám mindenféle tűzgyújtogatások helyett inkább igyekeznek kihasználni a dolgot. A night terrorok nem éppen egygazdás bestiák (szellemek, rémálmok stb.), tekintve, hogy a hazainak számító resser frakción kívül Marcus, valamint a Dreamer is minden pluszköltség nélkül hozhatja őket.
Játéktechnikailag a villámgyors küldetésteljesítő modellek táborát erősítik, megspékelve egy kis távfegyver-blokkolással. Három kőért az értékeik átlagosnak számítanak, de a túlélési potenciáljuknak hatalmas lökést adnak a Hard to Kill és a Spirit karakterisztikák. Hat inch-nyi mozgásuk már eleve tiszteletet parancsoló, de az, hogy ráadásul a 0-s akciójuk keretében minden ugyanilyen távra lévő fajtársukat base contactba tudják húzni a játék leggyorsabb modelljei közé emeli őket – legalábbis párban. Marcus mellett remekül kamatoztatható lesz majd a dolog, különösen a szabotázs sémánál.
Harcértékek terén elég messze elmaradnak például Bruce Leetől, bár a crow-al előhozható trigger után az ellenfél semmilyen strike-ot nem tehet a kör végéig dolog nem elhanyagolható. Ingyen mozoghatnak 3 inchet a közelükben lövöldöző vagy varázsoló ellenségek irányába, ráadásul egyetlen ellőhető varázslatuk csökkenti a távolsági fegyverek lőtávját, a triggerje pedig még a wp-t is – bár ezen képességek hasznosíthatósága erősen szituációfüggő.
Anno kifejezetten a kinézetükért vásároltam meg őket,  de azóta a kedvenc objektíva-orientált modelljeim lettek. Egy nagy gyengeségükről érdemes nem megfeledkezni: a területre ható varázslatok elég hamar elpárologtatják szegény szellembőregereket, mivel mozgástechnikájukból adódóan elég gyakran vannak egymás mellett, ráadásul a mágikus sebzést spirit karakterisztika sem csökkenti.

 

Rouge Necromancy


Marcus ugyebár a kiméra rendjének a vezére, és mi is illene bele jobban a csapatba mint egy valódi kiméra (a háromfejű tigris ugye nem ér, mert az mindenhol csak tigris.) Apró szépséghiba, hogy ez a kiméra összerakás előtt már megdöglött  (vagy megdöglöttek?) de ugye kicsire nem adunk.
A wyrd modellkészítői beleestek a jellegzetes kiméra paradoxonba, kicsit nehezen érthető, hogy a kígyófej, a skorpiófarok, a tigrisfej és az oroszlántest mellett milyen extra harci potenciált biztosít a förmedvényre ráillesztett lófej. A magam részéről a problémát egy szarv ráragasztásával, és a néhai ló unikornissá avanzsáltatásával igyekeztem áthidalni. (Kép majd kifestés után)
A förmedvénnyel eredetileg a különleges élőhalottakat pokémonként gyűjtögető Molly csapatán kívül főként a countertúltengéssel küszködő Nicodem illetve McMourning által a nyakunkba teremtve találkozhatunk. Ennek oka, hogy bár iszonyatos mennyiségű sebzés kiosztására képes (+2 harapás amíg több mint a fele wd-ja megvan, magas cb, magas sebzés, mérgezés, rot trigger…), meglehetősen törékeny jószágról beszélünk, akinek a 10 lélekköves ára miatt igen nagyon lehet káromkodni amikor egy négypontos modell különösebb erőfeszítés nélkül leveri. Ez ellen csak mérsékelt védelmet nyújt a hard to wound és a terrifying tulajdonság, valamint az, hogy nem hatnak rá a kifejezetten undeadeket célzó képességek. Marcus mellé való besorolását néhány jópofa szinergia indokolja:
- Savköpés: alacsony CC, jó sebzés, messze elhat és még blastol is. Ha Miranda is kölcsönkéri (Animal Insticts képesség) együtt lepipálják köpködésben a tévémacit is.
- Dögszag: Az ellenséges beasteknek wp duelt kell tenniük mielőtt megtámadnák a modellt. Ez remekül kombinálódik azzal, hogy Marcusnak számos módja van arra, hogy az ellenfélből az állatot.
- Nem élő beast: A night terrorokkal egyetemben ez is egy beast modell, amire nem hatnak a morale duelek és egyébb szemétkedések, de mégis használhatóak rájuk Marcus egyéb képességei .
- Gyógyítható: A rouge necromancy  legnagyobb hátránya Molly csapatában, hogy ha lesérül rengeteget veszít a hatékonyságából. Marcusnál több modell is képes gyógyítani ami ezt kompenzálhatja.

 

Nos egyenlőre ennyi lenne, további infók és képek majd a következő részben.

 

McMordain

Ahoy!

GuardianAhogy mindig, amikor egy új játékhoz veszek figurákat, kezdő csapatot, a Malifaux esetében is első dolgom volt megnézni az összes kezdődobozt. Mivel a horror-élőholt-rém vonal nem nagyon jön be, így a Neverborn és a Resurrectionist frakció hamar kiesett. Tovább szűkíteni a dolgot már nehezebb volt. Az Arcanist és a Guild figurái közül is elég sok tetszik, és a zsoldosok közt is volt két alapdoboz, amin gondolkodtam. Végül, mivel nem lehet mindent egyszerre (bár ha lenne egy lottó ötösöm…amihez talán lottószelvényt is kéne venni, néha…hogy esélyem is legyen), megacéloztam magam és leszűkítettem a mezőnyt három főre.

 

Harmadik helyre került Von Schill és kiscserkész csapata. Akkor gondolkodtam el először komolyan, hogy nekiállok játszani, amikor megjelent a Freikorps. Tetszik az általuk képviselt Fallout-os, világvége utáni túlélő hangulat. A figurák jól néznek ki, egyedül az egyik Freikorpsman beállása nem jön be, de hát semmi sem lehet tökéletes.

 

Második helyen végzett Kaeris és érdekes baráti köre. A mechanikus szárnyakkal rendelkező hölgyeményt három Fire Gremlin és két Gunsmith kíséri. A Gremlinek jeges tesóit már volt szerencsém bérmunkában festeni, azok is nagyon tetszettek (Rasputina a negyedik helyezett). A dupla pisztolyos hölgyek és urak pedig mindig is a gyengéim voltak és lesznek (Warmachine-ban is Caine és a Gunmage-ek a kedvenceim).

 

Ezzel el is jutottunk a győzteshez. Aki nem más, mint Hoffman és gépi kompániája. Összességében nézve ez a doboz tartalmazta a legtöbb nekem tetsző modellt, mivel mind a négy figura bejön és a steampunkot is szeretem.

 

C. Hoffman, a mester, nagyon szép, ugyanakkor egyszerű figura. Szimplán áll és figyeli a történéseket. Tetszik, hogy nincs túl csicsázva. Már ha leszámítjuk a Hoffmanfigura második darabját, ami akár önmagában is megállja a helyét. Csak egy fej kéne rá és kész a robot. Hoffman hátára ugyanis egy mechanikus szerkezet van szíjazva. Plusz két láb, plusz két kar meg két szervo kar. Hoffman szinte teljesen sorja mentes, az öntési vonalak is alig látszanak, nem lesz sok munka vele. A robot hátiszerkón, amitől mellesleg úgy néz ki, mint Pókember egyik ellenfele, Doctor Octopus, viszont lesz mit reszelni; az öntőforma vonalai jobban látszódnak. A két rész szépen illeszkedik, de csak egy icipici dudor tartja a helyén, én pedig nem bízom annyira a pillanatragasztóban fém modellek esetén, ezért csapolni fogom, 0,8 mm-es dróttal. A másik problémás dolog, hogy a Hoffman és a robotrész lábai nincsenek egy szintben ha összeillesztem a két darabot. Valószínűleg majd kicsit hajlítani kell a robotlábakon.

A doboz másik két darabos, kistalpas modellje a Watcher. Ez egy kis, szárnyas-rakétás jószág. Szintén elég egyszerű a figura, de nem is hiányzik a sokezer kis dísz és mütyűr. Nem is illene hozzá. Ezek a gépek mindennapos használatra lettek tervezve, nem díszparádéra. Az öntés szintén jó minőség, reszelés szempontjából sok munkám ezzel sem lesz. A két darabot itt is csapolni szeretném, de a dolgot nehezíti, hogy a hátirakéta-szárny nem fekszik fel a test hátára, csak a vállaknál illeszkedik. Ott viszont elég kicsi a hely. Szóval vagy 0,3-as drótot használok a vállaknál, ami elég fárasztó és idegölő műveletnek ígérkezik (leginkább azért, mert nincs rendes kézi fúróm, amibe normálisan be tudnám fogni a 0,3-as fúrót. A GW-s nem jó erre, az armypainteresről meg lecsúsztam a Games Dayen…). Vagy megfúrom a két válla közt de akkor bizonyos szögekből látható lesz a csapolás. Nem nagyon, de annyira, hogy engem zavarjon. Majd még meglátjuk mi lesz.

 

A Guardian, aki 40mm-es talpon van, volt az első meglepetés. Eddig csak képen láttam a modellt és én valami nagyobbra számítottam. A figura öt részből áll; törzs, bal és jobb kar, valamint bal és jobb láb. A törzs rész, amin rajta van a fej is, elég zömök, amit erősít, hogy a Guardian-nak nincs nyaka. A lábai viszont elég soványkák, és mindössze a jó öreg ball&socket típusú illesztéket alkalmazták a törzzsel való kapcsolódáshoz. Már a gondolattól is kiráz a hideg, hogy csak némi pillanatragasztó fogja össze a részeket egy ilyen fontos helyen. Tehát itt is csapolni kell, és a láb mérete miatt muszáj lesz a 0,3-ast használni… Mindemellett a figura maga nagyon hangulatos, a minden egyes testrészen és a pajzson is megtalálható sérülések, vágásnyomok egy sok mindent megélt, agyonhasznált gép benyomását keltik. Öröm lesz festeni (ez itt most szarkazmus volt; nem igazán tudok jól használt dolgokat festeni, de ezt is meg kell tanulni). Az öntés itt is kiváló. A részletek szépek és jól láthatóak, hiba nincs. A pajzson látható Guild jel különösen tetszik és van is vele pár tervem, de erről majd akkor, ha odajutok.

 

A negyedik és egyben utolsó figura a Hunter, akit én kutyának gondoltam, de felvilágosítottak, hogy az egy macska. Hát nem tudom, nekem még mindig egy kutya ugrik elsőre, ha meglátom, de igazából mindegy. A figura négy részből áll és 60 mm-es talp jár hozzá. Törzs plusz bal hátsó láb van egybe, ehhez kell hozzáerősíteni a másik három lábat. Mondanom se kell, hogy itt is csapolni fogok. A jobb hátsó lábnál még talán elég lenne a ragasztás, de a két mellsőnél nem. Persze itt sincs túl nagy felület a lábakon a fúráshoz, tehát újból a legkisebb fúrót kell bevetnem. Reszelni kell, de nem túl sokat. A figura hangulatos akárcsak a többi, jó a beállása is. Egyedül attól félek, hogy a hátán lévő szigony szállítás-játék közben le fog törni, mivel elég vékonyka kis fémdarabról van szó. Legjobb lenne lecserélni egy vastagabb, erősebb drótra, de valószínűleg túl lusta leszek hozzá.

 

WatcherA játék ugyebár nem használ kockát, helyette kártyapakli van. Ez gyakorlatilag egy sima ötvenkét lapos francia kártya, plusz két joker. Azonban a játék nem a megszokott színeket használja, hanem sajátot (holló, maszk, kos, könyv), így kicsit nehézkes lenne sima kártyákat használni. Ugyan meg van adva, hogy mi minek felel meg, de mint kezdő játékos épp elég lesz észben tartanom a szabályokat és a saját figuráim képességeit. Mindezekből az következik, hogy vettem egy Malifaux-os kártyapaklit is. Egy Guild-osat, ha már azzal játszom. A kártyák jól néznek ki, az illusztrációk szépek, bár nem az én ízlésem, a lapok minősége jónak tűnik, de lehet, hogy én is beszerzek majd egy csomag kártyavédő fóliát. Annyival lehetne még jobb a pakli, ha a kártyák hátlapján a Malifaux felírat helyett/mellett az adott frakció jele is rajta lenne.

 

Mivel volt egy kis nehézség az alapdoboz átvételével kapcsolatban (elfogyott az alapdoboz a boltban és a Wyrdnél is, így bliszterekben kaptam meg kicsit később), illetve a szobám felújítás miatt a hobby-munkaterem is szűkös ezért a figurák még mind összerakásra várnak. Viszont sikerült kétszer is játszanom, ami nem egy nagy szám, de most így az ünnepek előtt elég nehéz játékot szervezni.

 

Mindkét csatát Guild ellen játszottam. Részletesen nem írnék róluk, mert nem érdemes. Az elsőn 4-2-re egy Lucius alapdoboz ellen, a másodikon 8-0-ra egy Lady Justice és Lucius vezette csapat ellen kaptam ki. Mindkét játékhoz kaptam kölcsön egy Peackeeper-t, hogy meglegyen a 25 pont, mivel a Hoffman alapdoboz csak 16 pontos. Két meccs alapján még nem lehet bővebb következtetéseket levonni, de benyomásaim már vannak. A kártyás rendszer nem annyira rossz, mint amitől féltem, de nem érzem annyira jobbnak a kockánál. A kézből való csalás növelheti az esélyeket, hogy bejöjjön a számításunk, de ha rossz lapokat húztál, akkor ugyanolyan szívás van, mintha egyest dobnál. A váltott aktiváció tetszik, taktikusabbnak kell lenni (nem mintha, ez annyira menne nekem:p ). A stratégiák és sémák rendszere is kellemes változást jelentett a többi játékhoz képest. Sosem szerettem a wipe out szabályt, itt viszont még akkor is van esélyed győzni, ha nem marad figurád a pályán. A két játék során egyetlen dolog jött elő, ami nem tetszett, mégpedig a fix sebzés. A játékban három szintje van a sebzésnek: Weak – Gyenge, Moderate – Közepes, Severe – Súlyos. Ez a sebzésre húzott laptól függ, és a fegyver határozza meg az okozott sebek számát. Például a Guardian kardja 2/4/4-et sebez, tehát a Gyenge 2 -t, a közepes és a Súlyos 4-4 sebet okoz. Ha van páncélod (Armor) akkor annak értékét levonhatod az okozott sebzésből. Azonban, ha a fegyver legalább egyet sebez (van nullás sebzés, pl. a Watcher Sky Eye fegyvere, 0/1/1), akkor 1 sebet mindenképpen elszenved a modell, függetlenül attól, hogy mennyit véd a páncélja. Így egy kis sima paraszt is megölhet egy agyonpáncélozott modellt, csak el kell találnia. Konkrétan azért volt idegesítő, mert egy Lucius-al és Drill Sergeant-el megtámogatott Austringer így lőtte szét a Peackeeper-emet a második játékban. Annak ellenére, hogy hatos páncélja volt. Persze több összetevője volt a dolognak és sokat nem számított már a dolog, de akkor is furcsa számomra, hogy a páncél nem véd, illetve csak akkor van szerepe, ha egynél többet sebeznek.

 

Figurák szintjén is vannak meglátásaim. Hoffman egész hangulatos mester, construct-okkal egész jónak tűnik, de nem könnyű vele játszani. Valószínűleg nem a legkezdő-barátabb mester. Valakire muszáj rátapasztani, mert a 3” körönként elég kevés mozgásra. Erre a célra jó lehet a Guardian, aki meg tudja védeni vagy a Peackeeper, aki sokat tud mozogni. Viszont nehezen él túl egy dedikált közelharci támadás sorozatot. A hármas Df elég kevés és az asszimilált páncél sem biztos, hogy segít. A legtöbb képessége viszont elég rövidtávú, szóval nem lehet túl messze a dolgok sűrűjétől, különben nem fog tudni segíteni.

 

A Watcher hasznos jószág, 3 pontért nagyon megéri. Tudni, hogy mi a következő egy-két lap a pakliban mindig jó, Hoffman Machine Puppet-jével pedig még a fegyvere is hasznos lehet.

 

A Guardian, ahogy a neve is mutatja kimondottan védelmi célokra jó. Az összes képessége erre van kihegyezve, ezért furcsa, hogy a pajzsa akkor is sebez, ha nem talál. És csak 3-as a Df-je.

 

A két játék alapján a Huntert a legnehezebb jól használni. A Shadow csábító lehet, de ha nem vigyázok, könnyen az ellenfél figurái közt találom magam. Elintézni pedig nem nehéz mivel csak hat sebe van. Hat pontért szerintem egy kicsit drága, de ha szétverik legalább lesz a pályán három scrap counter. Nem a legjobb üzlet, de hát ez van a dobozban.

 

A következő vétel egy Peacekeeper lesz. A két játékból egyértelműen kiderült, hogy must have Hoffman mellé. Kell az ütőerő.

 

Viszlát legközelebb.

 

szdaniel

 

Jelen cikkemben a választott mesterem, Lilith alapdobozát, illetve a hozzá rendelt Young Nephilim blistert fogom boncolgatni, sajnos mivel a rendelésem még nem érkezett meg, ezért egyelőre csak elméletben. Szóval Theoryfaux következik, a Wyrd által kiadott V2-es kártyákra alapozva.

 

A csapat irányítója a kislányos pózú Lilith, aki, doboztársaival egyetemben rendelkezik a Nephilim karakterisztikával. Statjait elnézve kiemelkedik a jó mozgékonysága, ehhez izmos def, ütős közelharci támadás és tíz életbogyó társul, valamint minimum négy lélekkővel erősíti csapata gazdálkodását. Elég sok hasznos képességgel rendelkezik. Pozícionálása szempontjából érdemes észben tartani, hogy figyelmen kívül hagy minden terepet (de csak terepet, figurát nem), ha LoS-ot kell meghatározni, ezen kívül a nehéz, veszélyes és vizes terület sincs rá hatással, ami a pozícionálása szempontjából nem egy utolsó dolog. Ellátták még a Fast képességgel is, ami azt hiszem, magáért beszél. Összegezve elmondhatjuk, hogy mobilitás szempontjából Lilith mindenképpen az élvonalba tartozik. Kellemes extra, hogy laphúzáskor egyel több kártyát húz, majd vissza kell redukálnia a kezét a szabályos mennyiségre, így jó eséllyel meg lehet szabadulni egy esetleges alacsony laptól. Érdemes észben tartani.

 

Két darab nullás képességgel rendelkezik, mindegyik a nephilim modellekkel történő szinergiáját erősíti. Egyik képessége lehetővé teszi, hogy 6”-en belül egy baráti nephilim modell aktiválódhat Lilith aktivációja után, a másik, Drain Blood nevű képességét pedig azután használhatja, hogy megölt egy élő vagy élőhalott ellenfelet. Ekkor kap egy blood counter-t, amit a nephilimek evolúciós trükkjeihez lehet felhasználni, amiről egy picit később fogok írni.

 

Ha már szóba került az ölés, Lilithnek ezen a téren sem kell panaszkodnia. Fegyverét 7-es combattal legyintgeti, ráadásul + flipet kap minden damage fliphez, ezáltal a gyengébb combat total-t is csalhatóbbá teszi, vagy ignorál Hard to Wound 1-et. Egyik akciója lehetővé teszi neki, hogy egy kártya eldobása révén 2”-en belül minden modellre üssön egyet (nem csak ellenségre), összebújós crew-k ellen érdemes figyelni rá. Bökőjének triggere, hogy ha maszkkal sikerült bevinni egy csapást, húzhatunk egy lapot. Ha az ellen nem átallt életben maradni, egy lapot el kell dobni. Hogy jobban bírja a közelharcot, amennyiben egy ellen nem találta el közelharcban, Lilith kap +2 def-et az ellen a figura ellen a Start Closing Phase-ig, ami az adott modell ellen gyakorlatilag 10-re emeli a def-ét. Ezt a védelmet nem annyia egyszerű feltörni.

 

Ennek ellenére, ha valaki egydimenziós daragépként könyvelte el Lilith-et, csak félig van igaza, varázslatainak hála azért van pár piszkos trükk a tarsolyában, amivel könnyen növelni lehet az ellenfél ősz hajszálainak számát. Egyik spellje révén kap egy 3”-es aurát, aminek fő vonzereje abban rejlik, hogy az ellenséges nem Neverborn figurák -2 def-et kapnak, ami jelentősen megkönnyíti egy-egy modell kiszedését. Earthquake nevű spellje potenciálisan képes arra, hogy kijelöljünk egy irányt, majd 12”-es pulse-ban pusholjunk minden figurát abba az irányba. Ezzel például el lehet lökni ellenséges figurákat objektíváktól, míg a mi figuráink közelebb kerülnek. Illusionary Forest segítségével le tud tenni egy 3” átmérőjű erdőt, ami addig marad, míg ezt a spellt baráti egység újra el nem varázsolja. Ezzel védelmet adhatunk kulcsfiguráinknak, kitakarhatjuk az objektívát, akadályozhatjuk az ellen mozgását. Utolsónak maradt a szerintem legviccesebb varázslata, a Transposition. Ezzel kijelölhet két, 12”-en belül lévő figurát, és ha egyik sem védi ki, akkor a két figurát felcserélhetjük. Mivel resist flip-et tenni kell rá, ezért saját magát nem tudja átpozícionálni, de ezt a problémát egy totemmel lehet orvosolni.

 

Egyelőre ennyi legyen elég Lilithből, vegyük szemügyre a doboz többi lakóját is.  Kapunk még egy Mature Nephilimet, valamint három Terror Tot Nephilimet. Ezen utóbbiak olcsó, három pontos kis figurák (szó szerint, ht1-es lényekről van szó). Olcsóságuk ára a kevés sebpontjuk (szám szerint négy), ennek ellenére hasznos kis dögök. Viszonylag gyorsak, def-ük kicsit jobb, mint átlagos, harcértékük is átlagos. Rendelkeznek viszont a Neverborn-specifikus flay triggerrel, ami eléggé megdobhatja a sebzésüket, szóval érdemes nem lebecsülni a kis bokorugrókat. Rendelkeznek a Lilith-nél megismert Drain Blood nevű akcióval is. Sprint nevű varázslatuk lehetővé teszi, hogy lemozogják Wk értéküket annyiszor, ahány maszk szerepelt a casting total-ban. Mivel Ca karakterisztikájuk alapból rendelkezik egy maszkkal, így ha maszkkal varázsoljuk, egy akcióért cserébe kettőt mozoghatnak. Objektívák vagy táblanegyedek elérésére, pozícionáláskor jól jöhet. Különösen, hogy Scout nevű képességük révén a nehéz terepen is úgy suhannak át, mintha az ott sem lenne. Másik varázslatuk, a Grow az, ami a Nephilim sereg egyedi ízét adja és kiemeli a többi sereg közül. Ez azt jelenti, hogy ha összejön a varázslat, valamint van blood counter a környéken (nála, vagy egy 6”-en belül korzózó baráti nephilimnél), akkor azt eldobva a Terror Tot-ot kicserélhetjük egy Young Nephilim figurára. Természetesen az eddig elszenvedett sebzések és a Terror Tot-ot ért effektek átadódnak az új figurának.

 

A feltörekvő fiatalságra jellemző az egyel rosszabb def, egyel javított cb és a hárommal több életbogyó (a kis terroristákhoz képest, persze), picit nagyobb rohamtáv, valamint a szárnyak megléte, amivel a repülés hasznos képességét is megkapta. Harci kiképzése révén van Melee expert-je, valamint két akcióért képes LoS nélkül is rohamozni (Diving attack). Drain blood és Flay szériatartozék. Szereti, ha vérrel öntözik, ilyenkor ő is tovább tud nőni, hasonlóan a Terror Tot-hoz, viszont neki már két token kell.

 

A mezei nephilimek ranglistájának élén a Mature Nephilim-ek állnak, ők a Young Nephilim-eknél is morcosabb dögök, olyannyira, hogy rare 2-ben limitálták a létszámukat. Védelmüket tovább áldozták az offenzív manőverek oltárán, repülésüket, Melee experjüket, Drain blood és Diving attack képességüket megtartották, menet közben felszedtek egy kis mozgékonyságot (6/10), +1 armor-t, 12-es Terrifying-ot, durva sebzést és 6-os Cb-vel rendelkező paired weapont. Triggereket is kapott Cb-re, ha könyvvel támad valakit és el is találja, akkor nem sebzi az illetőt, cserébe ellöki 4”-re és berohamoz egy másik figurát. Szép távot tud így megtenni, ha figyelembe vesszük, hogy egy rohama 10” lehet. Másik triggere hollószárnyas, ha öl, akkor minden ellenséges modellnek kötelessége Terrifying tesztet tennie 11-es célszámra. További trükkjei közé tartozik, hogy 2 akciót elköltve 6”-re el lehet tolni őt valamint egy vele talpkontaktban lévő 40mm vagy 30mm-es talppal rendelkező figurát úgy, hogy az eltolás után is talpkontaktban maradjanak

 

Látható, hogy a sereg egyik erőssége és egyedisége a nephilim figurák evolúciójában rejlik. Ettől függetlenül nem csak kinevelni lehet őket, hanem a seregösszeállításban is szerepelhet akár Young Nephilim, akár Mature Nephilim is, 6, illetve 10 kavics befektetéssel fejenként. Cserébe, ha ezt a trükköt alkalmazni szeretnénk, az alapdoboz sajnos nem elég, kell egy blisternyi Young Nephilim is. Összegezve Lilith ideális kezdőkarakter, könnyen meg lehet tanulni az alapokat, viszont rendelkezik pár olyan trükkel, ami a tapasztaltabb játékosok repertoárját is nagy haszonnal tudja gazdagítani.

 

Folytatva szintén elméleti vonalon, merre felé lenne érdemes ezt a kezdeti, karakteres sereget továbbfejleszteni? Totem megfontolásra ajánlott, mind a Cherub mind a Primordial Magic jó választás. Szintén megfontolandó a Waldgeist is, jó szinergiát alkor Lilith erdőjével, ha ezen kívül is van erdő az asztalon, annál jobb. Lelu és Lilitu adja magát, jól összeszokott páros, nem árt, ha van belőlük legalább egy-egy a Neverborn játékosok táskájában. Támogató szerepe miatt a Black Blood Shaman is javallott (sőt…), valamint nagy pontszám és kellően vállalkozó kedvű pénztárca esetén a nephilimek legnephilimebbike, maga Nekima is távlati cél lehet. Különösen, hogy nagyon tetszik a modellje. És akkor még Lilith avatárjáról nem is beszéltem. Nagyon várom, hogy az asztalon is tesztelhessem a csapatot.

 

BoneHeart / Leveticus – A Halál leckéi

 

Desolation EngineLeveticus egy különleges nekromanta, aki az Outcastokon belül egy saját frakciót képvisel, nevezetesen az élőholt gépeket. Fogalmazhatnék úgyis, hogy az egész Leveticus és szörnyei ötlet egész egyszerűen zseniális. Hogy miért? Lássuk: Van egy karakterünk, félig gép, félig élőholt. Szinte bármilyen modellt meg tud ölni max 2-3 spellből, és a létező összes szabályt felülírják a sajátjai. A legeffektívebb működéshez továbbá szükségünk van egyetlen apró mozzanatra: körönként meg kell ölnünk őt. A játék egyik legnehezebben megtanulható mesterének mondják.

 

Kedvenc zöldhajú hősünk rendelkezik egy ún. halál-újjászületés ciklussal, amihez szüksége van legalább egy, maximum kettő (rare 2) szellemfeleségre (Hollow Waif), amiket a játék során tud előteremteni corpse counterből, vagy egy épp pórul járt living/undead 2Wd-on lévő modellből. Ha Leveticus meghal, a Closing phaseelején újjáéled base-to-baseben egy feleséggel, majd az összes pályán lévő feleséget sacrificeolja. Ezután el kell dobnunk az összes kezünkben lévő lapot, majd a még be nem kevert deckből(!) felhúzunk hat új lapot. Ha mindez megtörtént, a körben megölt/sacrificeolt feleségeket beidézzük Leveticustól 6”-re, és jöhet is a következő kör! Ugye milyen egyszerű? Ám még nincs vége. Mesterünk a második körtől kezdve nem húz lapot a Draw phaseben, amiből következik, hogy minden körben törekednünk kell a megölésére, hogy a következő körben legyenek control kártyáink. Szerencsére ez nem olyan nehéz, mivel majdnem minden varázslásnál sebet szenvedünk vele, ezen kívül van még pár trükk, amivel direkt sebeket tehet magába. Ha mindezek meghiúsulnának, még mindig ott van a jó öreg saját-minionommal-ölöm-meg módszer. Kompenzálásképp ignorálhatunk mindenféle ellenséges effektet, ami lapot dobatna el velünk.


Statok tekintetében egy tipikus, leginkább szerintem Ramoshoz hasonlítható vonalat kapunk. Nagyonkevés mozgás és Dfcharge nincs. Ami viszont tuti, az a Wp8, tehát viszonylag nehezen lehet debuffolni, és a Casting 7, amihez vagy tollakat (ezen a kifejezésen mindig jót röhögök, egyébkéntcrows) vagy könyvet (tomes) választhatunk. 8 sebpont áll a rendelkezésünkre, ami nem tűnik kevésnek, de BÁRMI el tudja találni, és akkor jó eséllyel le is veszik. Ami még nagyon mókásLeveticusban, az a közelharci értékei. Átlaggal üt, amihez szintén választhat az említett két szimbólum közül, ugyanakkor a damage 0/1/12. Ha valamit neadjisten meg tudunk ütni közelharcban, és van legalább egy nagy lap a kezünkben, majdnem bármilyen nem soulstone user modellt levehetünk vele.


Képességei többek közt a már fent említett halál-újjászületés cikulst, illetve varázsláshoz és támadáshoz választható szimbólumokat taglalják, de akad itt még ’instabil nekromancia’, amitőlLeveticus 1Wd-ot szenved el minden Closing phase elején, illetve ’kitaszított’ így csak Undeadeket, Soullesseket, és Constructokat hozhatunk vele, de ezeket BÁRMELYIK frakcióból, plusz költségek nélkül. Erről még később.


Akciókból három van. Casting Expert, varázslatszóráshoz, illetve egy kép Wd-ba kerülő trükk, amivel mozogni, vagy éppen lapokat manipulálni tudunk, mindamellett, hogy kicsit ’finomhangolhatjuk’ vele hátralévő sebeinket is (természetesen csak lefelé).


Triggerekből kettőt kaptunk, mindkettő egyszerű, de nagyszerű. Sikeres varázslatnál húzhatunk egy lapot (kell is), illetve ha összejön az a bizonyos közelharci támadás, control lapok lepakolásával gondoskodhatunk róla, hogy kijöjjön az a 12Dg.

Leveticus

Jöhet a legjobb rész, a varázslatok. Egyetlen buff spellünk van, és négy nagyon komoly, pusztítást okozó, melyek javarészt Wd veszteségeket okoznak. Míg Leveticus a pályán van, a halott figurák corpse/scrap countereket dobálnak, amiket ügyesen tudunk hasznosítani, ezen felül bárkiből csinálhatunk Steampunk Abominationt, akik ha ölnek, szintén teremthetnek ilyeneket, majd ha elég sokan lettek, összeállhatnak Desolation Engine-né. Tudunk Sacrificeolni ellenséges modellt, ami nagyon fontos, és nagyon erős, ki tudunk vele kerülni egy két bosszantó effektet.

 

Csapat. Nagyon sokféle modellből válogathatunk, így szinte bármilyen sereget össze tudunk rakni. Gyorsaság kell? Necropunkok, Watcherek. Ütőerő kell? A Riderek, illetve a 8-9 pontos élőholt/construct karakterek. Defenzív játék? Guardian, esetleg TeddyLeveticusnak , mint már említettem, van azonban egy saját vonala, amihez a Steampunk Abominationök, Rusty Alice, Desolation Engine, Ashes&Dust tartoznak. Ezek a ’szignó’ modelljei, szerintem nagyon hangulatosak a félig gép, félig élőholt építmények, amik ugyan jó ütőerőt képviselnek, de instabilak, maguktól sebződnek, illetve alacsony a védekezésük. Terror teszt helyett Industrial Nightmaret, Desolationt, és hasonlókat dobatnak a kör végén, amit ha elront az adott modell, nem elfut, hanem sebződik. Jól ötvözik a félelelmetes és a rontom-bontom elemeket.

 

Játékstílus szempontjából a legfontosabb az, hogy a körökben Leveticust megöljük, lehetőleg úgy, hogy az ellentől valami jó nagyon és erőset is magunkkal vigyünk a sírba, majd mindenáron megvédjük két szép feleségünket, mert csak így tudunk később feltámadni. Előbbi könnyebb, utóbbi nehéz feladat, mivel a Rising Powersben nagyon sok gyors sereg látott napvilágot. Colette, Dreamer, Kirai és egyéb gyors, figuracserélgetős, arcodbaidézős, Line of Sight igonrálós cucc nagyon megnehezíti a (nem)létünket a pályán.

 

Nagyjából ennyit a mesterről a következő cikkben kiderül milyenek voltak az első játékaim, mik történtek, hányszor haltam meg, hány feleségre tettem szert, miket tanultam a Halál Leckéiből.

 

 

Cthulhu

Von SchillKarl Von Schill igazi keményseggű katonatiszt (szó szerint – külön képessége van rá), aki eredményekben gazdag pályafutást tudhat maga mögött, és most Malifaux-on próbál szerencsét. Az általa alapított „Szabadcsapatok” (Freikorps) tagjai kiválóan képzett, jól felszerelt katonák és specialisták. Kevés kivételtől eltekintve Von Schill és kompániája bármilyen ellenféllel szemben megállja a helyét – gyakorlatilag szinte minden nyerő taktikára elő tud hozakodni valamiféle válaszlépéssel. Mindezeket tekintetbe véve, azt hiszem túlzás nélkül állíthatom, hogy egyike a legideálisabb alapdobozoknak, amikkel egy kezdő nekivághat Malifaux világának.

 

Na de mi is van a dobozban? Hat darab, remek minőségű, alaposan kidolgozott figurát kapunk a pénzünkért, profi módon szivacsok közé, zárható nejlontasakokba csomagolva, plusz a hozzájuk tartozó egységkártyákat. Az összerakással nem nagyon kell bajlódni, a legtöbb modellt elég csak a talpába helyezni, egyedül a lángszórós specialista hátára kell a tartályt felerősíteni, ami nem igazán nagy kihívás. Persze a gyakorlati megvalósítás során azért akadt pár kellemetlen helyzet. A könyvtáros modell félig összezárt öklének ujjai közül csak valami ördögi praktika segítségével lehet a sorját eltávolítani, mert emberi léptékű eszköz bizony nem fér hozzá. Ráadásul kisebb öntési hibák is előfordultak, amiket nem mindig sikerült maradéktalanul áthidalni, de összességében véve ezek nem vészesek, csak bosszantóak legfeljebb. Csakúgy, mint az a freikorpsmann modell, amelyiknek a talpa szélesebb, mint az alapzatokba vágott rés sőt, majdnem olyan széles, mint maga az alapzat, így ott kénytelen voltam putty-ból kicsit aláépítkezni. Tapasztalataim szerint viszont ehhez hasonló jellegű és léptékű kellemetlenségek szinte minden más neves gyártónál előfordulnak, és konkrétan ezeket a problémákat nem volt olyan nehéz így vagy úgy áthidalni. Ezt a legutóbbi problémát például egy kis patakpartnak látszó betoldással oldottam meg, ám a víz-effektre még nem jutott időm.

 

Festés szempontjából hat darab figura szintén jó kezdés. Nálunk ez amolyan kalákában történik, mert míg én – mint azt korábban is írtam – tragikusan rossz Von Schillfestő vagyok, addig az asszony eléggé ügyes ezen a téren. A modellek elég könnyen festhetőek, emiatt az egész csapat hamar színessé válhat, ami a játékélményt nagyban feldobja. A fém figurák meglehetős részletességgel kidolgozottak, így szinte vezetik az ecsetet, jól érezhető mit hogyan kell kifesteni. Legnagyobb töprengést a színséma kiválasztása jelentheti, amit eléggé behatárol a figurák katonai jellege. A lángszórós köpenye erős kontrasztban van a könyvtáros csupa mellvért és bőrcsat felszerelésével, azonban szerintem ez kifejezetten hasznos. Ha valaki kezdő festő, akkor kipróbálhatja a különféle festési technikákat a nagyon eltérő felépítésű modelleken, a gyakorlottabbaknak pedig már biztosan van preferenciája, hogy melyik stílust kedvelik. Mi általában szeretjük a különféle köpenyek és textíliák festésért, ezért a lángszórós és a mesterlövész kedvencek voltak, viszont a könyvtáros – a frankó dinamikus póz ellenére is – inkább csak elviselhető volt. Viszont, ha felváltva festi az ember a figurákat, akkor nem lesz annyira egyhangú a "munka".

 

Térjünk át a tartalom játékbeli értékére. Hat figura egy dobozban – szerintem taktikailag ideális létszám, különösen, hogy mindegyikük elég jól használható a terepasztalon. A modellek összesített lélekkő értéke 35, amiből maga Von Schill 9-et tesz ki, de ha őt használjuk mesterként, akkor ugye ő ingyen jön, ráadásul a 4-es csatlós tartalék miatt (henchman reserve) a többiek felvásárlására további négy lélekkövet ad, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 22 lélekkőből mind a hat bábut a terepasztalra rakhatjuk, amennyiben Von Schill vezeti őket. Márpedig ez jó ötlet lehet, tekintve hogy Karl bácsi bizony elég kompetens a témában.

 

Az alapcsapat figuráinak többsége meglehetősen egyszerűen használható. Mindegyikük speciális páncélt visel, ami sajnos kicsit hülyén néz ki (legalábbis szerintem), viszont nem csak a fizikai, de a mágikus ártás ellen is hathatós, nem beszélve arról, hogy a területre ható sebzéseket egyszerűen lenullázza. Bár még csak pár tesztjátékra volt alkalmam, azt máris elmondhatom, hogy ezen utóbbi védelem többször okozott fejfájást az ellenfeleknek.

 

Von SchillTámadás tekintetében szintén üdvös a helyzet – mindenki tud lőni és járatos a közelharcban is, a vonatkozó értékek pedig erős közepes szinten mozognak. Az egyetlen szívfájdalom, hogy a modellek közelharci hatótávolsága csak egyetlen inch, ami viszont rövidebb az átlagnál. Ez az eddigi gyakorlat szerint azt eredményezte, hogy minden a figuráim ellen történő rohamozás (charge) során a támadó úgy másfél-két inch-ig közelített és onnan darált, míg a freikorps-manusoknak bizony mozogniuk kellett, ha viszonozni akarták a kedvességet. Ami viszont mindenképpen komoly előny, hogy nincsenek túlságosan bonyolult kombinációk, vagy állandóan fejben tartandó bickfangos különlegességek – minden modell viszonylag jól lő és verekszik alapjáraton. Varázsolni csak a könyvtáros tud – ő tipikus támogató jellegű mágiahasználó, akinek az egyik legdurvább képessége, hogy néhány gyors varázslattal ripsz-ropsz meggyógyítja a körülötte lévő sérülteket. Na, ez sem volt éppen népszerű dolog az eddigi ellenfelek körében.

 

A Szabadcsapatok másik erőssége a mozgékonyság – az egy szem lángszóróst leszámítva mindenki átlagon felül mozog, és a többségnek még a nehéz terep sem jelent akadályt. Ez jó dolog, mert a csapat erősségeinek érvényesítéséhez bizony nem árt, ha együtt tudnak maradni. Ha túlságosan távol kerülnek egymástól, nem érvényesülnek a bonuszok, amiket Von Schill ad, nem tud gyógyítani a könyvtáros, ráadásul őt sem tudják védelmezni a többiek. Így aztán vagy mindenhová együtt mennek, vagy nehéz taktikai döntéseket kell hozni.

 

Így az elején ezt gondolom a Szabadcsapatok egyik legnagyobb problémájának. A játéktéren csak korlátozott területet tudok lefedni velük – ha széthúzom az embereket, akkor a csapat egy részének le kell mondania a legjobb képességekről. Ezt valamennyire ellenpontozza az átlag feletti mobilitás, de azt már most látom, hogy a bővítésnél olyan egymagukban is kompetens modelleket lenne érdemes beszerezni, akik adott esetben el tudnak ruccanni a terepasztal egy távoli pontjára anélkül, hogy a többiek kézen fogva kísérgetnék őket.

 

Von Schill

A Szabadcsapatok másik hátránya a mágikus fegyverek teljes hiánya. Kirai-val szemben például (főleg szellemekkel operál, amiket igazán csak a mágikus fegyverek sebeznek) kifejezetten hátrányos helyzetben lennének, ezért a bővítés másik fő szempontja, hogy a jelöltnek legyen ilyen felszerelése.

 

Összegezve az eddigi tapasztalataimat, bátran ki merem jelenteni, hogy nagyon jól választottam. Von Schill és brigádja már az alapdobozból összerakva is kompetens és meglehetősen szél

Blog címkék:

Blog kategória: Cikkek Versenyek Írta:

Roland Kállai